Folyatódik a húsvéti csokigyár itt a blogon. Mára üreges figurákat hoztam, kétféle nyuszit és színes tojásokat is. Ezeket a valentin-napi üreges szívekhez hasonlóan hobbiboltban kapható két részes, összepattintható formák segítségével lehet elkészíteni. Fontos, hogy első használat előtt elmossuk, alaposan szárazra töröljük és vattapamaccsal kifényesítsük őket, ha igazán szép fényes figurákat szeretnénk.
Minél több színt vagy többféle csokit használunk az elkészítésükhöz, természetesen annál munkaigényesebbek, de a végeredmény is annál különlegesebb és emlékezetesebb lesz. A nyusziknál maradtam a hagyományos kétféle csokis díszítésnél, hogy hangsúlyosak legyenek a szemek, a száj, a fül belső része és a tappancsok. Először nagyon vékony ecsettel dekoráltam, de aztán láttam egy trükköt, ahol az aprólékosabb részletekhez fogpiszkálót használtak, ez annyiban jobb, hogy stabilabb a hegye, mint egy ecsetnek, így tényleg pontosabban lehet vele dolgozni. De ha nagyon pici lyukat vágunk egy eldobhatós nyomózsákon, akkor azzal is tudunk vékony vonalat, apró pöttyöket készíteni.
A tojásoknál már viszont szabadjára engedtem a fantáziámat, és kipróbálgattam a szülinapomra kapott por állagú ételfestékeket. Tudom, hogy természetes úton is lehet már színezni a csokoládét, erre például Praliné Zsuzsinál van egy nagyon jó összefoglaló, de ilyen élénk és egyenletes színeket azért nem könnyű előállítani, és néha viccesebben is néznek ki. Én is csak alkalmanként használom őket, akkor is viszonylag kis mennyiséget, szóval úgy gondolom, ez még belefér (hátrányuk, hogy gyakorlatilag csak E-számokból állnak, többre rá van írva, hogy hiperaktivitást okozhat a gyermekeknél, ezért tényleg csak mértékkel használjuk).
Korábban gondban voltam, mert színezéshez csak nagyon kevés csokit kell temperálni (1-2 kockányit), eddig pici fémpoharat használtam, mert ezt néhány másodpercre forró vízbe állítottam, és megolvadt a csoki, kakaóvaj porral pedig temperáltam. Nemrég azonban találtam egy nagyon jópofa kis tálat. Eredetileg bonbonok fotózásához vettem, a banános-kardamomos bonbont például ezen fotóztam. Rendeltetése szerint csigatál, azaz a franciák ikonikus ételét, a főtt csigát tálalják ezeken. Én szeretem a francia konyhát, de ez már azért nekem is sok, szóval eszem ágában sem volt csigát főzni, viszont a bonbonok tökéletesen passzolnak a kis mélyedésekbe. 🙂
Aztán eszembe jutott, hogy akár festékpalettának is használhatnám, hiszen a porcelán tálkának két oldalt füle is van, pont rá lehet tenni a vízforraló lábosom tetejére. Szépen átmelegszik, megolvad a mélyedésekben a kakaóvaj vagy a fehércsoki, és viszonylag lassan hűl csak ki a tál, tehát könnyű vele dolgozni, nem köt meg azonnal a csoki.
Egy egész délelőttöt festegettem a konyhában, annyira tetszett az új ötletem. A tojásokat ecsettel díszítettem, illetve próbálkoztam ismét a fröcskölős módszerrel, de ecsettel nem sikerült, a fogkeféről pedig túl apró pöttyök spriccelődnek a formába, kiöntés után nem annyira látványos. Ezt még úgy látszik gyakorolnom kell. 🙂
Az ilyen üreges figurák titka, hogy a forma egyik felét félig-kétharmadig kell tölteni temperált csokival, majd rápattintani a másik felét és gyorsan forgatni, kicsit ütögetve is a formát minden oldalról, hogy mindenhol befedje a csoki. Hátránya, hogy nem látjuk, megdermedt-e már a csoki, zárt térben pedig még lassabban köt meg, mint egyébként. Így, ha nem szeretnénk, hogy például a nyuszi figuránk feje és füle szinte hajszálvékony burokkal rendelkezzen, a talp pedig tömör csokivá váljon, akkor jó tíz percig folyamatosan mozgatnunk, forgatnunk kell a formákat, hogy a csoki ne gyűljön össze egy helyen a belsejében. Ha ügyesek vagyunk, akkor szép egyenletes réteg alakul ki mindenhol.
Mikor úgy gondoljuk, hogy ez megtörtént, tegyük a hűtőbe fél órára a formákat, hogy a csoki elváljon a forma falától. Ezt onnan látjuk, hogy mattabb lesz a felülete, vagy akár a forma egy picit be is párásodhat. Óvatosan nyomkodjuk meg a formát, próbáljuk meg fellazítani az összepattintott részeket. Nem mindig könnyű kinyitni őket, de ha sikerült, akkor már jó úton járunk. A kész figurákat soha ne szabad kézzel, hanem pamut- vagy gumikesztyűvel fogjuk meg, különben elkenődhet rajtuk a színes dekoráció és az ujjlenyomatunk is látszani fog rajtuk.
A felhasznált csokoládét természetesen ízesíthetjük is, ha a temperált csokihoz néhány csepp természetes aromát (pl. menta, citrom, narancs, gyömbér, kávé, stb.) vagy fűszereket adunk. Fehércsokin például jól néz ki a mák, vagy ha kisebb pöttyöket szeretnénk, akkor vaníliarúd kikapart magjait keverjük el a csokiban. Tölteléket sajnos ezekbe nem tudunk tenni, sem meglepetéseket, de ha ez a vágyunk, arra is van megoldás. Ezt majd holnap mutatom meg.
Ti mivel készültök húsvétra?
