Posted on Leave a comment

Mennyire fenntartható a húsvéti csokoládéd?

fenntartható csokoládé

Nyuszi ül a fűben, csoki a kosárban. De gondolkodtál már rajta, milyen körülmények között készült a húsvéti csokitojás, amit a boltok polcain találsz?

Egy friss nemzetközi felmérés szerint a világ legnagyobb csokigyártói még mindig elég messze járnak attól, hogy valóban fenntarthatóbbá tegyék a kakaótermesztést, feldolgozást és az ehhez kapcsolódó kereskedelmi modellt. A táblázatból sajnos világosan látszik, hogy a tonnaszámra gyártott, olcsó, szupermarketekben kapható csokoládék aligha lehetnek büszkék a saját teljesítményükre, ami a fenntarthatóságot illeti.

A belga csokoládépasztillát gyártó Barry Callebaut és a Puratos (Belcolade) a középmezőnyben helyezkednek el. A francia Valrhona idén nem vett részt a felmérésben. Ezekből a csokoládékból több magyar kézműves csokoládéműhely is készít táblás csokoládékat, bonbonokat, és húsvéti termékekeket is. Ha tőlük vásárolsz, akkor a bolti átlagnál jobb minőségű, kis mennyiségben készített kézműves termékeket kapsz, és magyar kisvállalkozásokat támogatsz.

Ennél is tudatosabb olyan készítők termékeiből válogatni, akik minőségi bean-to-bar csokoládéval dolgoznak, még ha nem is közvetlenül ők készítik a felhasznált alapanyagot, de ezt ízesítik és új íz- és formavilágot hoznak létre belőlük. Természetesen nem árulok zsákbamacskát, ha azt mondom, hogy a fenntarthatósági szempontoknak leginkább a bean-to-bar manufaktúrák felelnek meg, hiszen itt a legrövidebb az ellátói lánc, magasabb árat kapnak a farmerek a kiváló minőségű kakaóbabjaikért, könnyebben megvalósul a biogazdálkodás, az erdők védelme, a gyermekmunka megszüntetése és a csokoládé is változatosabb ízvilágot tartogat számunkra.

Vásárlói döntéseddel te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy javuljon a jelenlegi helyzet. Ne felejtsd, hogy ez nemcsak húsvétkor, hanem általánosságban is így van.

Remélem tudtam egy kis ízelítőt adni neked a magyar csokoládékészítők kínálatából, és ha teheted, támogatni fogod őket, hiszen ők is már több mint egy éve nehéz helyzetben vannak. Az ajánlói listám szubjektív és nem szponzorált semmilyen módon, valamint a limitált hely miatt nem is teljeskörű.

Kommentben nyugodtan ajánlj még magyar csokisokat, akiknél lehet húsvétra csokoládét venni!

Posted on 1 Comment

Boszorkánypogácsa – Szakácsmustra 9.

thumbprint cookies

Amióta jobban követem a gasztroblogos játékokat, mindig újabb kiírásokat találok. Így akadtam rá a Szakácsmustra nevű játékra is, ahol a téma mindig egy adott szakács, híres séf, akinek a receptjeiből kell valamit elkészíteni. Az aktuális játék a Fűszermánia blogon fut, és a téma pedig nem más, mint Lajos Mari receptjei.

Nem hiszem, hogy őt bárkinek be kellene mutatnom. Én már kisgyerek korom óta ismerem, mert a komplett 99 receptes gyűjteményünk megvan otthon, a könyvekben pedig van egy rakás Nők Lapjából kitépett recept is tőle. Gyermekkoromban ráadásul gyakran fogtam magam, kikerestem a gyűjteményből a süteményes, desszertes, édességes könyveket, leültem a kanapéra és végignéztem őket sorban. A vicc az, hogy a könyvekből szerintem nagyon ritkán, vagy talán soha nem főztünk-sütöttünk semmit, a Nők Lapjás receptekből már inkább. De tény, hogy Lajos Mari neve megkerülhetetlen a magyar gasztro irodalomban, mennyiségileg legalábbis biztosan. 🙂

thumbprint cookies

Egyszóval muszáj játszanom ebben a fordulóban! A gondom csak az volt, hogy a könyvek mind otthon vannak anyukámnál, Lajos Mari honlapján pedig nem akadt meg a szemem semmin, amit úgy igazán ki szerettem volna próbálni. Ráadásul az lett volna a lényeg, hogy mint régen, végiglapozva a könyveket, végre ki is válasszak valamit, amit elkészítek.

Hála a skype-nak, anyukám segítségét hívtam, és virtuálisan végiglapoztuk a süteményes könyveket. Így találtunk egy aprósüteményt, amit könnyű elkészíteni, mutatós és persze finom is. A 99 Sütemény és torta című könyvben található, ami nálunk egy 1986-os kiadásban van meg (még meg sem születtem akkor! :D). A Boszorkánypogácsa fantázianevű recepttel nevezek tehát a Szakácsmustra 9. fordulójára.

thumbprint cookies

Recept
25 dkg vaj
25 dkg cukor
fél citrom héja és leve
4 tojás sárgája
kb. 40 dkg liszt (annyi, hogy ne ragadjon a tészta)
(én csak fél adagot sütöttem, ahhoz 20 dkg liszt kellett)

1 tojásfehérje
8-10 dkg durvára vágott dió
valamilyen dzsem/lekvár vagy olvasztott csoki

A vajat a cukorral habosra keverem, hozzáadom egyenként a tojássárgákat, végül a citrom levét és héját. Fokozatosan annyi lisztet adok hozzá, hogy ne ragadjon a tészta és formázható legyen. (Nem igazán szeretem, amikor egy recept semmilyen támpontot nem ad a mennyiségre vonatkozóan, igazán odaírhatnák, hogy kb. mennyire kell számítani, még akkor is, ha ez függ a többi hozzávalótól.) Diónyi golyókat formázok a tésztából, tojásfehérjébe mártom és durvára vágott dióba forgatom, majd sütőpapíros (vagy vajazott-lisztezett) tepsire teszem őket. A közepüket hüvelykujjal enyhén benyomom, kis mélyedést képezve. 140-150°C fokos sütőben kb. 10 perc alatt világosra sütöm. Még melegen sűrű fügelekvárt kanalazok a mélyedésekbe. Lekvár helyett egy kevés olajjal elkevert olvasztott csokoládéval is megtölthetjük őket, miután kihűltek (úgy gyorsabban megköt a csoki).

thumbprint cookies

Nagyon szeretem az ilyen száraz aprósütiket, mert csak egy falat (vagy sokszor egy), variálható, hogy mit teszünk rá, sokáig eltartható, ha nem faljuk fel még langyosan az egészet. 🙂 Vendégvárónak, vagy ajándékba is jó ötlet elkészíteni.

Forrás: Lajos Mari: 99 Sütemény és torta, Corvina, Budapest, 1986, 7. o.

Posted on 1 Comment

Könyvajánló — Joanne Harris: A Csokoládé kis könyve

Joanne Harris Chocolat

Szeretitek a csokit, ugye? Akkor biztosan emlékeztek még a Csokoládé című regényre, vagy még inkább a regény alapján készült filmre. Sokakat megihletett, és mindenkihez kicsit közelebb hozta a kézműves bonbonokat, a házilag készített csokis finomságok élvezetét. A könyv írónője, Joanne Harris persze nemcsak ebben az egy regényben mutatja be, mennyire szereti a finom ételeket, és főleg az édességeket. Tavaly jelent meg ez a könyve a Little Book of Chocolat (A Csokoládé kis könyve) amely a Csokoládé című regényhez kapcsolódó receptgyűjtemény.

A rövid bevezetőből kiderül, hogy Joanne nem is tartja magát csokimániásnak, sokkal nehezebben mond le a sajtról vagy az erőspaprikáról. Pedig gyermekkora nagy részét egy angliai kisváros cukorkaboltjában töltötte a nagyszüleinél. Akkoriban persze még luxusnak számított a cukorka és a csokoládé is, ráadásul a minőségük sem volt kiemelkedő. Szünidőben azonban gyakran meglátogatták a francia rokonaikat, és ott találkozott először szépen becsomagolt, változtatos formákban pompázó húsvéti csokikkal.

Joanne Harris Chocolat
a világ összes csokiimádójának ajánlja receptjeit Joanne Harris

Néhány szóban mesél a csokoládé eredetéről is, az olmékoktól kezdve a majákon és aztékokon át Amerika felfedezéséig. Ez a történet is inspirálta őt a Csokoládé regénytrilógia megírásában, hiszen annyi érdekes részletet tudott meg az emberek csokoládéhoz fűződő viszonyáról.

A receptek előtt még pár oldalon tippeket kapunk a könyv társszerzőjétől Fran Warde-tól a csokoládé temperálásával kapcsolatban. Aztán nincs más hátra, mint nyálcsorgatva végiglapozni az 50 receptet, melynek mindegyikéhez igényes és étvágygerjesztő kép is tartozik.

Joanne Harris Chocolat
Joanne Harris és Fran Warde macaronokkal

Egészen egyszerű recepteket is találunk itt, mint például Vianne forrócsokija, csokis fudge (vajkaramella), csokiba mártott őszibarack gerezdek, csokis keksz vagy szedres brownie. De még jobbak azok, amelyekben már van egy kis csavar, és még a nevük is vicces. Ilyen például a Juliette briós (természetesen a filmbéli Vianne-t alakító Juliette Binoche-ról elnevezett csokis kalács receptje ez), a panettonés csokis kalácsfelfújt, a Konkviztádor narancsos sütije (ahol egy egész narancs kerül a csokis süti közepébe) vagy a mogyorókrémes sajttorta.

Jövő hétvégén hozok majd egy nagyon finom receptet ebből a könyvből is! Addig ha tehetitek, nézzétek meg még egyszer a filmet 🙂

Forrás: Joanne Harris & Fran Warde: The Little Book of Chocolat, Transworld Publishers, London, 2014