Múlt héten már bemutattam ezt a könyvet, most hoztam is belőle egy receptet. Érdekesek a bonbonos receptek is, de ezen a süteményen még inkább megakadt a szemem. A tészta alapját ugyanis egy főzött karamell adja. Ezt mindenképpen ki kellett próbálnom, mert nagyon szeretem az ehhez hasonló, krém nélküli, szeletelhető süteményeket.
Recept
120 g cukor
200 g vaj
4 tojás
1 vanília kikapart magjai (vagy 1 tk vaníliakivonat)
200 g liszt
200 g habtejszín
75 g glükózszirup (vagy semleges ízű méz)
egy csipet só
csokilencse (opcionális)
A tejszínt meglangyosítjuk és elkeverjük benne a glükózt. Vastag falú edényben szárazon karamellizáljuk a cukrot, majd a tűzről levéve óvatosan hozzáöntjük a tejszínt. Ha kell, visszatesszük a tűzre, hogy a karamell teljesen feloldódjon, majd hűlni hagyjuk. (A receptből kimaradt, mikor kell a vajat hozzáadni, én ezt a hűlés meggyorsításaként alkalmaztam). Gépi habverővel pár percig keverjük a karamellt, kicsit habosabb állaga lesz, majd egyenként hozzáadjuk a tojásokat, a vaníliát, sót, végül pedig a lisztet. A tésztát kivajazott formába öntjük, a tetejére szórjuk a csokilencsét, úgyis elmerülnek majd sütés közben. (Elsőre nem voltam ilyen okos, és belekevertem a tésztába, ahogy a könyv ajánlotta, persze minden csoki a süti legalján kötött ki 🙁 )
180°C fokra előmelegített sütőben legalább 45 percig sütjük. Nekem légkeveréssel is inkább egy, egy és negyed óra kellett neki, ez nyilván sütőtől is függ. A végefelé én már letakartam a tetejét alufóliával, hogy ne égjen meg. Tűpróbával ellenőrizzük, hogy kész van -e, majd rácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni. Könnyen szeletelhető, habkönnyű tésztája van, a külseje ropogós, és egyáltalán nem túl édes. Reggelire, vagy uzsonnára jól esik tej, kakaó vagy kávé mellé.
Forrás: Benoit Nihant: De la fève au chocolat, Racine, Bruxelles, 2014, 63. o.
