Süss, alkoss, díszíts! SAD! 31. forduló összefoglaló

Amikor megkaptam Szilvitől az Egy falat Svájc blog írójától a stafétát, és a témám kitalálása után kijelöltem az 5 hetes határidőt, úgy tűnt, egy örökkévalóság lesz, mire megírhatom az összefoglalót. És lám-lám, már el is telt az 5 hét, én pedig napról napra vártam és szerencsére kaptam is a jobbnál jobb külföldi recepteket. Sokan szabadkoztatok, hogy nem “utaztatok” messzire a desszerttel. Nem baj! Nem is ez volt a cél. Persze nagyon örültem annak a néhány játékosnak, akik Európán kívülre is elmerészkedtek a desszertjeikkel! De mindenkinek nagyon köszönöm a részvételt, igazán jó élmény volt háziasszonyként végigkövetni a Süss, alkoss, díszíts! SAD! 31. fordulóját.

Nem is szaporítom a szót, beszéljenek helyettem a finomságok, melyeknek segítségével Föld körüli útra indulhatunk. Hoztam egy térképet is, hogy jobban lássátok, merre utazgatunk. Desszertesvillákat és kanalakat előkészíteni, máris indulunk! 🙂

A legtöbben persze Európán belül maradtunk, ami érthető, hiszen nem is kell túl messzire menni, hogy igazi finomságokra leljünk. Anglia és Franciaország lett a legnépszerűbb úticél, és én abszolút megértem, miért. Négy recept is érkezett az Egyesült Királyságból, elsőként egy walesi mazsolás kalács Zsuzsitól a Táncoló fakanál blog szerzőjétől. Zsuzsi leírásából kiderül, hogy ezt a kalácsot a helyiek hagyományosan például birkanyírás idején sütötték, de manapság is gyakran készítik kemény fizikai munkával eltöltött napokon. Nem hiába, a mazsola és az édes kalács bizonyára gyorsan feltölti energiával a megfáradt lelkeket!

Juci a PiciJuci blog szerzője szintén Angliába repített minket, mégpedig falatnyi áfonyás kosárkákkal a tarsolyunkban. Én megszállott áfonyamániás vagyok, úgyhogy gond nélkül felfalnám az összes kis sütit. Vendégváró falatoknak is jó ötlet lehet ilyen kis gyümölcsös kosárkákat gyártani.

Nem sokkal később érkezett egy vérbeli angol desszert, Orsi azaz Kabóca jóvoltából. Nagyon érdekes volt olvasni az Eton Mess kialakulásának történetét, és persze még jobb volt nézegetni a képeket erről a habcsókos, málnás-epres finomságról.

Végül pedig egy másik tipikusan angol desszert is befutott a többiek mellé. Ünige a Suny’s Kitchen blogról a Sticky Toffee Pudding, azaz a ragacsos karamelles süti receptjével gazdagította az angol csoportot. A süti tésztáját datolya és mazsola teszi édesen szaftossá, és ezt még egy adag karamellöntet koronázza meg. Ünige még vaníliafagyit is ajánlott hozzá, azt hiszem akkor már végképp nem tudnék egy ilyen desszertnek ellenállni. 🙂

A desszertes úticélok közül tehát megosztott első helyen végzett Franciaország, aminek nagyon örültem, mert én is rajongok a francia desszertekért. Négy receptet is gyűjtöttem, elsőként Bogi a Vörös Kaktusz blog írója küldött nekem egy csodás crème brûlée-t. Ez a karamellizált tetejű sült vaníliakrém tényleg az egyik legtipikusabb francia desszert, nem véletlenül. Pár éve én is pont emiatt vettem karamellizáló pisztolyt 🙂 De nem csak a recept miatt tetszett nagyon Bogi bejegyzése, hanem mert csodás párizsi fotókat is megosztott velünk a leírásában. Nem is csodálkozom, hogy megihlették őt a konyhában ezek a képek 🙂

A második francia recept Beatrixtől azaz Csigabigétől érkezett, méghozzá egyenesen Strasbourgból egy ínycsiklandó almás pite képében. Az almás sütiknek is nagy rajongója vagyok, úgyhogy biztosan kipróbálom majd ezt az elzászi változatot is, amiben az az érdekes, hogy az almaszeletek fahéjas cukorban karamellizálódnak a sütőben, mielőtt a töleléket ráöntenénk.

És bizonyíték arra, hogy működik a telepátia, még egy elzászi recept érkezett a játékba Zsófi jóvoltából, aki a SweetHome blogot írja. Igaz, nem desszertet, hanem egy póréhagymás pitét küldött, de az a jó a receptjében, hogy ezt akár édesen, gyümölcsökkel is elkészíthetjük. (Ráadásul a póréhagyma az egyik kedvenc zöldségem, szóval mindenképp itt a helye :))

Anna, a Csokoládé Reformer bloggere pedig egy igazán modern ribizlis-csokis minitortát hozott az útra, mind külsőre, mind pedig ízvilágában Franciaországot testesítve meg. A minitorta pisztáciás talpán egy réteg különleges feketeribizliborssal és francia feketeribizli likőrrel ízesített étcsoki mousse, aztán pedig egy réteg piros ribizlis fehércsoki mousse találkozik, mindezt fényes csokiköpeny veszi körül. Már leírni is élmény volt, hát még ha megkóstolhattam volna…! 🙂

Az úticélos dobogó második fokán Olaszország áll három recepttel. Meglepetésemre viszonylag későn érkeztek az olasz desszertek, pedig azt hittem, sokan oda utaznak majd. Elsőként Reginától kaptam egy alternatív panna cotta receptet, amit meg is osztok veletek, mivel Regina még nem kezdett blogolásba, talán majd most kedvet kap, hogy a többi receptjét is megossza velünk egy blog formájában. Addig is itt van az egyáltalán nem szokványos panna cotta receptje, aminek szerintem sokan örülni fognak, hiszen nem zselatinnal hanem tojásfehérjével készül.

Aztán szinte ugyanazon a napon érkezett két olasz recept is, ráadásul mindkettő cannoli 🙂 (mondom én, hogy van telepátia!). Zsuzsi a Bonbonmánia blog szerzője kissé csalódottan küldte be saját cannolis képeit, mert a felhasznált recepttel nem volt megelégedve. Bele sem merek gondolni, milyen szuperek lennének ezek a sütik, ha rossz recepttel is ilyen csodaszépre sikerültek. Az íz feljavítása már gyerekjáték lesz Zsuzsi számára, ebben biztos vagyok, és abban is, hogy nem adja fel, amíg a tökéletes receptet meg nem találja.

Szandra, azaz Sütilány, egy szicíliai nyaralás emlékét idézte fel, és készítette el a saját cannoli verzióját. Az édes ricottás töltelékbe csoki és pisztácia is került, így nem csodálom, hogy Szandra is jókedvre derült tőle.

A harmadik helyen pedig Hollandia áll két recepttel. Ági a Konyhán innen kerten túl blogról marcipánnal töltött sütiket hozott, amiket legszívesebben azonnal megkóstoltam volna, ha tényleg kaptam volna belőlük. Lassan kezdem azt hinni, hogy a játékosok mind olvasnak a gondolataimban, mert folyton a kedvenc ízeimet küldték el nekem. A marcipán abszolút toplistás nálam, szóval ezt a sütit csak ajánlani tudom mindenkinek, aki szintén szereti ezt a mandulás finomságot.

A másik holland receptet pedig Zsuzsa küldte a Teller Cake blogról, aranyos kis túrós-mazsolás bucikat sütött erre az alkalomra. Külföldön élőként krónikus túróhiányban szenvedek, úgyhogy megváltásként érkeztek ezek a kis gombócok. Igazán jó ötlet ilyet sütni piknikezésre, uzsonnára vagy vendégvárónak akár.

Az európai listán az országok ezután egy-egy recepttel képviseltették magukat. Elsők között érkezett Eszter receptje a Tűpárna és Habverő blogról, egy finn tepsis palacsinta képében. A recept különlegessége, hogy paleo étrendet folytatók is nyugodtan elkészíthetik. Nagyon tetszik, hogy Eszternek sikerült olyan receptet találnia, ami beleillik a speciális étrendekbe is. És nem utolsósorban nagyon finom is 🙂

Skandináviában maradva elmajszolhatunk néhány svéd almás mazarint, amit Timi hozott az útra a Brioche blogról. Nagyon népszerűek ezek a kis gyümölcsös kosárkák, és Timi leírásából az is kiderül, hogy ezt a sütit is a végtelenségig lehet variálni attól függően, milyen tölteléket teszünk bele. Külön köszönet a színes képsorozatért, amitől még inkább kedvet kaptam, hogy tényleg elutazzak Svédországba.

Nagyon vicces jelenet volt számomra, mikor Tortafüggő Marisz receptjét megkaptam, ugyanis mindössze néhány perccel Vörös Kaktusz crème brûlée-je után érkezett meg tőle a Napóleon torta. Tévesen azt hittem, ez is francia desszert lesz, de szerencsére Marisz megosztotta velünk a sütemény történetét, melyből kiderül, hogy ezt a tortát az oroszok készítették Napóleon borogyinói legyőzésének 100. évfordulójára. Munkaigényes desszert, de Marisz tökéletesen vette az akadályt! Sejtettem én, hogy sok érdekességet fogunk megtudni ezekből a receptekből, és igazam lett. 🙂

A Süniskanál blog írója Gabi szomszédolt egyet Ausztriában, és hozott nekünk egy friss, gazdagon megtöltött bécsi almás rétest. A tálalás külön megér egy dicséretet, egészen olyan, mintha egy bécsi kávézóban ülve fogyaszthatnánk el ezt a fűszeres, almás finomságot.

Kicsit kalandozzunk el a Balkán-félszigeten is, déli szomszédunknál Szerbiában kóstoljunk meg egy szaftos, krémes, csokis sütit. A jeges kocka elnevezésű desszertet Timi hozta a Brioche blog második receptjeként. (A linkben VKF van, de ez ne tévesszen meg senkit, világutazós SAD recept ez a javából!). A sziruppal átitatott kakaós tésztán lágy tejkrém és csokiréteg ül, házi kinder tejszelet ünnepi alkalmakra.

Ezt követően dél-nyugat felé utazunk, egészen pontosan Spanyolországba. Kabóca olyan lelkes volt, hogy még egy vágyott úticélját desszertbe foglalta, így született meg a Katalán krém, amit sokan összekevernek a francia crème brûlée-vel, pedig teljesen más tészta (szó szerint) 🙂 Milyen szerencse, hogy mindkettő bent van a játékban, így könnyebb az összehasonlítás is. Bár nyilvánvalóan mindegyik nagyon finom, hiszen egy vaníliás krémmel nem nagyon lőhetünk mellé!

Az utolsó európai receptet én hoztam a játékba. Szent Patrik napjára készítettem Guinness sör alapú trüffelgolyókat, így Írország is felkerült a desszertes térképünkre. Kicsit talán szokatlannak tűnhet a csoki-sör párosítás, de higgyétek el, a Guinness nem egy szokványos sör, füstös, édeskés íze nagyon jól kiegészíti az étcsokoládé kesernyés ízét.

Most pedig jöjjenek a többi kontinens finomságai. Nagy örömömre két afrikai recept is érkezett a játékra. Elsőként a Dél-Afrikai Köztársaság vadonja ihlette meg Lindát a Konyhalál blog szerzőjét, aki igazán élethű zebramintás csajos muffinokat készített. Ráadásul nemcsak a kész muffinokról, hanem a zebrás díszítés elkészítésének lépéseiről is kapunk fázisfotókat Lindától, úgyhogy most már semmi nem állhat az útunkba, ha szafaris témájú sütiket szeretnénk készíteni például egy gyerekzsúrra vagy tematikus bulira.

A másik afrikai desszert Szomáliából érkezett Szilvi jóvoltából az Egy falat Svájc blogról. Szilvi egy tipikusan Ramadán idején készített nagyon változatos finomságot hozott, az úgynevezett honeycomb bread-et (szó szerint méhkaptár kenyér), ami a méhkaptár sejtes felépítésére hasonlító alakjáról kapta a nevét. A kis gömböcöket pedig tetszés szerinti töltelékkel ízesíthetjük, sósan és édesen is egyaránt remek vendégváró falatok válnak belőle. Plusz pont jár a kis zászlóért, amire egyedül Szilvi emlékezett, még én is elfelejtettem 🙂

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban az amerikai kontinensre is eljutottunk Kisildinek hála. Mexikóba repített el minket Ildi, ahol szezámos karamellszósszal tálalt sült rizsgolyókat kóstolhatunk. Nem hallottam még erről a desszertől, de el tudom képzelni, hogy például utcai árusoktól lehet ilyen kis rizsgolyókat venni, amiket városnézés közben elmajszolgathatunk. Nagyon tetszett, hogy a desszert mellett még egy mexikói stílusú festett bögrét is láthatunk, így igazán autentikus lett a tálalás is.

Északra innét pedig az Amerikai Egyesült Államokban fejeződik be desszertes utazásunk. Két ikonikus desszertet is megkóstolhatunk, elsőként Szilvi jóvoltából, aki második receptjeként a híres fahéjas csigákat sütötte meg az Egy falat Svájc blogra. Én dolgoztam pár hónapot egy ilyen fahéjas csiga pékségben, úgyhogy tudom, nem piskóta ezeknek a csigáknak az elkészítése, és főleg, hogy milyen kalóriadúsak, úgyhogy nagyon tetszett az alternatív szósz, amivel Szilvi dekorálta ezeket. Isteni illat kering a lakásban, ha ilyet sütünk, úgyhogy mindenkinek csak ajánlani tudom!

A sort pedig még egy amerikai desszert zárja, Konyhavirtuóz a híres Mississippi Mud Pie (sárpite :D) nevű csokis csodatortát küldte a játékba. Azt hiszem nem is fejezhetnénk be jobban az utazást, mint egy ilyen töményen csokis, kekszes, tejszínhabos tortával.

Ha innen a Mississippi partjáról mindenki gondolatban szépen hazagyalogol, akkor azzal le is dolgozzuk az olvasás közben felgyülemlett kalóriákat, ne aggódjatok! 🙂

Én pedig csak ámulok és bámulok, hogy mennyi finomság gyűlt össze, és milyen sok szép és érdekes helyre eljutottunk a receptjeitek által. Nagyon köszönöm nektek, hogy ennyien játszottatok, többen két receptet is küldtetek. Remélem ti is élveztétek ezt a virtuális utazást, és kívánom, hogy egyszer a valóságban is mindannyian eljussatok álmaitok úticéljához.

Addig pedig nincs más hátra, mint hogy kellemes húsvétot kívánjak nektek, a stafétát pedig átadjam a következő forduló háziasszonyának.

A virtuális világkörüli út véget ért, a Süss, alkoss, díszíts! SAD! azonban nem áll meg itt, már repül is tovább a staféta Zsuzsi kezébe a Táncoló fakanál blogra. Nagyon kíváncsi vagyok, milyen témát eszel majd ki Zsuzsi, reméljük hamarosan kiderül!